2013. február 18., hétfő

Lehetőségek és esélyek | A kultúrakutatók perspektívái | A Kárpát-medence néprajz és kulturális antropológia tanszékeinek találkozója

Helyszín: Rókus utca 2. M épület, III. emelet, Pécs7624

Február 22. Péntek 

11.00 – érkezés, vendégek fogadása a tanszéken
12.00 – 12.15 Fedeles Tamás (PTE BTK KTDT elnök): Köszöntő

Tudományos kutatások a néprajz és kulturális antropológia tanszékeken.

12.15 – 12.45
Illés Anna (ELTE NI): Az újpogányság jelenségkörének megközelítési lehetőségei.
12.45 – 13.15
Mikes Hanna (ELTE KA): "Azért mindig a nő irányít" - a hagyományos zsidó női szerepek megjelenése egy zsinagóga közösségében.
13.15 – 13.45 Vincze Gabriella (Pécs): „Nem az én bűnöm, nem az én emlékem…” 
A performatív sikeresség kérdései egy megemlékezési rítus kapcsán.


13.45 – 14.30 kávészünet 

14.30 – 15.00 Nagy Zsolt (Kolozsvár): Az okszerű "gyümölcstenyésztés megkedveltetésére s általánosítására" irányuló törekvések a 19. századi Magyarországon
15.00 – 15.30 Szőnyi Vivien (Szeged): A szórakozás mint transzgresszív gyakorlat
15.30 – 16.00 Kleiber Kata (Miskolc): Munka vagy segély? A foglalkoztatási rendszer hatása a balmazújvárosi hátrányos helyzetű cigányok körében.
16.00 – 16.30 Darázs Richárd (Miskolc, alumnus): Kulturális antropológia és civil szervezetek. Alkalmazott antropológiai módszerek egy miskolci civil szervezet tevékenységében.

16.30 – 17.00 kávészünet

17.00 – 18.30 Poszter bemutatók 


1.
Haraszti Zsigmond (Pécs): Néhány szó a pusztinai szőlészetről és bornyerésről.
2. Nagy Ramóna (ELTE NI): „Régi majori farsangok.”Németh Imre kapuvári gyűjtése mai szemmel
3. Molnár Mariann (ELTE KA): Szakralitás és nőiség kapcsolata a 21. században egy nagyvárosi spirituális közösségben
4. Molnár Bianka (ELTE KA): Régi/Új mitológiák - a gondolatrendszer formálódása egy újtáltos közösségben
5. Leichter Lilla (ELTE NI): Egy „őstehetség” a mai lokális emlékezetben. Győri Elek és Tiszaladány
6. Mocsári Norbert (Szeged): Tánckutatás. Témák, módszertani lehetőségek hallgatói szemszögből
7. Nagy Balázs (Szeged): A gyulai térhasználat. Kutatási módszerek és eredmények
8. Bényi Emese (Pécs): A kávé útja Pécsig.
9. Oroszi Borbála (Miskolc): Egy komplex energetikai innovációs projekt alkalmazott antropológiai dilemmái: Csernely esete

18.30-tól közös bográcsozás / vacsora

Február 23. Szombat

A néprajzi és antropológiai tudás a társadalmi és civil színtéren.

8.30 – 8.50 Terendi Viktória (Szeged): Néprajz és muzeológia. Visszatekintés egyetemi éveimre a munka világának előszobájából
8.50 – 9.10 Kádár Kincső (Kolozsvár): Múzeumpedagógia a Csíki Székely Múzeumban
9.10 – 9.30 Hajdu Ágnes (ELTE NI): A néprajz helye és lehetőségei a közigazgatásban
9.30 – 9.50 vita

9.50 – 10.20 kávészünet

10.20 – 10.40 Bisztrai Márton (ELTE KA): Alkalmazott antropológus?
10.40 – 11.00 Cserbakői Andrea (Pécs): A humánerőforrás-menedzsment és a kulturális antropológia összefüggései
11.00 – 11.20 Vita

11.20 – 11.45 kávészünet

11.45 – 13.15 Kerekasztal beszélgetés
moderátor: Kuti Klára (Pécs)
résztvevők: Bali János (ELTE NI), Bartha Elek (Debrecen), Kotics József (Miskolc), Papp Richárd (ELTE KA), Simon András (Szeged), Szikszai Mária (Kolozsvár), Vargyas Gábor (Pécs)

13.30-tól: Ebéd

15.00-tól Városnézés a pécsi diákokkal (opcionális program)


A szervezők szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt! 




2013. február 10., vasárnap

Műhelybeszélgetés | Gyáni Gábor | TÚLÁRADÓ EMLÉKEZÉS – ARCHIVÁLÁSI KÉNYSZER

Műhelybeszélgetés


GYÁNI GÁBOR

TÚLÁRADÓ EMLÉKEZÉS – ARCHIVÁLÁSI KÉNYSZER

című írásáról


Gyáni Gábor (MTA BTK Történettudományi Intézet) a vita elején ismerteti téziseit,
emellett az írás teljes szövege innét le is tölthető.
"A társadalom- és humántudományi archívumok és adatbankok, különösen történeti vonatkozásban, ennél persze szerényebb adatmennyiséget tartogatnak és kínálnak, bár az utóbbiak mennyiségi paraméterei sem feltétlenül kecsegtetnek azzal a lehetőséggel, hogy könnyen eligazodjunk bennük és ahhoz férjünk hozzá vagy úgy férjünk hozzá belőlük bármihez, ahogyan éppen érdekünkben áll. Nem utolsósorban azért, mert a történeti archívumok, tartalmazzanak szöveget, képet vagy éppen tárgyat, eredetileg nem digitális információkként léteznek, jóllehet akadnak próbálkozások az ilyen gyűjtemények egy részének a digitalizálására is. De ez a munka, minden bizonnyal sokáig el fog húzódni, ha halad egyáltalán előre. Több, egymáshoz kapcsolódó kérdést vethetünk fel ezzel kapcsolatban. Az egyik így szól: milyen indokok szólnak a hagyományos adathordozók digitalizálása mellett és főként, hogy kinek az érdekében történjék ez a munka. Még ezt megelőzően fel kell azonban vetni azt a kellemetlenkedő kérdést, hogy van-e értelme magának az archiválási buzgalomnak. Kezdjük az utóbbival. (...)"
Időpont: 2013. február 18., hétfő, 16 óra.
Helyszín: ELTE Bölcsészettudományi Kar, Filozófiai Intézet
Budapest, VIII. Múzeum krt. 4. „i“ épület, 208-as terem.

A szöveg a „Megőrzés – kutatás – megosztás” című konferencia nyitóelőadásaként elhangzott  2013. január 17-ikén az MTA BTK Zenetudományi Intézetében.

A szerző hasonló tárgyú „Levéltári kánon és történetírói tapasztalat“ című tanulmánya
(eredeti megjelenés: Levéltári Szemle 2008/3;
módosított változata a szerző Az elveszíthető múlt: A tapasztalat mint emlékezet és történelem
Budapest: Nyitott Könyvműhely 2010 kötetében )
itt olvasható.

Felkért hozzászólók:

ERDÉLYI ÁGNES (ELTE BTK Filozófiai Intézet, Általános Filozófia Tanszék)

KELEMEN JÁNOS (ELTE BTK Filozófiai Intézet, Általános Filozófia Tanszék)

NEUMER KATALIN (MTA BTK Filozófiai Intézet, Filozófiatörténeti Kutatócsoport)

RADNÓTI SÁNDOR (ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, Esztétika Tanszék)

VIKÁRIUS LÁSZLÓ (MTA BTK Zenetudományi Intézet, Bartók Archívum)


A felkért hozzászólások után általános vita a közönség részvételével.


A rendezvényt szervezi: MTA BTK Filozófiai Intézet Filozófiatörténeti Kutatócsoportja és az ELTE BTK Filozófiai Intézet.

A beszélgetés az MTA BTK Filozófiatörténeti Kutatócsoport Bölcsészműhely sorozatának nyitórendezvénye.